Olvasási idő: ~10 perc

Ha rendszeresen olvasod a blogot és követsz minket más csatornákon is (például Facebookon), akkor sokszor hallhattad már, hogy az “A/B tesztelés” fontosságáról beszélek, azonban többször felmerült már a kérdés, hogy egészen pontosan mik is azok az A/B tesztek.

Ebben a cikkben igyekszem röviden megválaszolni, hogy mi is az az A/B tesztelés, hogyan néz ki egy ilyen teszt lebonyolítása és miért kell neked is alkalmaznod ezeket az online kampányaid során.

Nem is húzom tovább az időt, kezdjük az A/B tesztelés definíciójával.

Mi az az A/B tesztelés?

Az A/B tesztelés (vagy másnéven split testing, ritkábban bucket testing) egy konverziónövelő módszer, mely során valaminek két verzióját hasonlítjuk össze azért, hogy egyértelműen megkapjuk melyik teljesít jobban.

Ezzel a módszerrel nem csak weblapokat, de landing page-eket, Facebook vagy AdWords hirdetéseket, appokat és e-mail üzeneteket is tesztelhetsz. Sőt, lényegében bármit letesztelhetsz így, amiből legalább két verzió készíthető.

Ha egy hülye példával akarnék élni akkor azt mondanám, hogy az is egy A/B teszt, amikor két inget viszel be a próbafülkébe és megnézed, hogy melyik áll jobban.

Az A/B tesztelés lényegében egy kísérlet, hiszen a kampányod egy eleméből készítesz egy módosított (B) verziót is, amit aztán párhuzamosan futtatsz az eredeti (A) verzió ellen, hogy a teszt végén megtudd melyik hoz jobb eredményeket. Egy teszt sikeres lefuttatása után pedig egyértelműen a jobban teljesítő verzió lép elő a fő helyre (magyarul ezt fogod hosszútávon is futtatni).

Ezzel a folyamattal egy az egyben kizárhatod a tippelést az online marketing kampányaidból, hiszen többé nem neked kell hasraütésszerűen eldöntened, hogy melyik ötletedet lenne érdemes megvalósítanod.

Hogyan működik az A/B tesztelés?

Egy klasszikus A/B teszt felállításához először is két dologra lesz szükséged:

  • egy kampányelemre, amit le tudsz tesztelni
  • valamint egy A és egy B verzióra, amit össze szeretnél hasonlítani egymással.

Az A/B tesztek futtatása során többféle megközelítés is létezik, de mi most csak a 2 leggyakoribbról fogunk beszélni.

  1. Nagy A/B tesztek – Ez az a teszt, amit egy-egy friss projekt esetén érdemes futtatni. Ilyenkor elkészítünk egy A verziót (ez lesz a kontroll), majd egy merőben eltérő B verziót is (ami szinte mindenben más, mint a kontroll). Ez például egy hirdetés esetén azt jelenti, hogy új szöveget írsz és új képet készítesz. Így több ötletedet is gyorsan le tudod tesztelni, és a kis tesztek segítségével már csak tökéletesítened kell a legjobban teljesítő verziót.
  2. Kis A/B tesztek – Ezek a haladóbb tesztek, amit már akkor érdemes alkalmazni, ha vannak adataid a korábbi kampányokból. A kis tesztek során az A és a B verzió csak egy dologban tér el egymástól, így biztosan tudhatod, hogy melyik kép, headline, CTA, stb teljesített legjobban.

Lényegében a kampányod bármely elemét tesztelheted, de azért érdemes azokkal kezdened, amelyek szerinted leginkább befolyásolják majd a végeredményt.

Egy korábbi cikkemben már összegyűjtöttem neked azt az 5 elemet, amit egy landing page-en mindenféleképp tesztelned kell, egy másik posztban pedig a Facebook hirdetéseid A/B tesztelésében kapsz segítséget. Akármelyik eszközt is használod a kampányaid során, érdemes folyamatosan tesztelgetned azokat.

Ha készen vagy az A és a B verzióval is, akkor nincs más hátra, mint egyenlően megosztani a forgalmat a két változat között.

A/B teszt megosztás

Ahogy a látogatók az oldaladra érkeznek, a rendszer egyesével szétválogatja őket, és teljesen véletlenszerűen vagy az A, vagy a B verziót tölti be nekik. Magyarul: az első látogató az A verziót látja, a második a B-t, a harmadik ismét az A-t, a negyedik a B-t… és így tovább.

Ezután az Analytics (vagy az általad használt szoftver) minden fontos adatot begyűjt a látogatók viselkedéséről. Méri a látogatók számát, a visszapattanási arányt, az oldalon töltött időt és a konverziókat is. Így a számok alapján te már könnyedén meg tudod határozni, hogy melyik volt a sikeresebb változat.

Leggyakrabban a látogatószámot és a konverziók számát hasonlítjuk össze, mert az így kapott konverziós arány egyértelműen megmutatja, hogy melyik verzió lesz a nyerő. Az alábbi képen például egy kis A/B teszt eredménye látszik. Csak egy képet változtattunk meg (méghozzá azt, ami az oldal tetején fogadta a látogatókat), de a konverziós arány 60%-kal csökkent!

landing page teszt eredmény

Miért kell Neked is A/B tesztelned?

Ha készítettél már valamilyen jellegű marketing kampányt akkor biztosan te is megtapasztaltad, hogy milyen sok kérdés merül föl a kivitelezés során:

“Vajon a kék vagy a fehér hátterű képet használjam…? A headline-ban kérdés legyen vagy felszólítás…? Tisztázzam az ajánlatot már a hirdetésben vagy legyek inkább rejtélyes…?”

És akkor ezek még csak az alapok voltak, a szakmai dilemmákba ne is menjünk bele…

Ilyen és ehhez hasonló kérdések tömkelegével kell megküzdenünk nekünk marketingeseknek minden egyes nap… vagyis csak kellett, hiszen az A/B teszteléssel pontosan ezeket a döntéseket tudjuk a statisztikára bízni.

Nekünk is A/B tesztelnünk kell!

Nem számít, hogy a saját vállalkozásod beindításán ügyködsz amolyan “one man team”-ként, vagy egy több tízmilliárd forintos árbevételű multinál vagy marketinges… minden esetben kötelező A/B tesztelned!

Örök igazság, hogy a kampányokat nem magadnak vagy az anyukádnak készíted, hanem a célcsoportodnak. Hiába imponál Neked a végeredmény, ha azt kizárólag magadra szabtad és a potenciális vásárlóidnak nem tetszik, akkor hatalmas bukta lesz belőle. Ezt legegyszerűbben a vásárlóid ismeretével védheted ki, amiben a buyer personák lesznek a segítségedre.

AJÁNLOTT CIKK: “Mi is az a buyer persona?”

Ha már képben vagy az ideális vásárlóiddal kapcsolatban (és van legalább 1-2 kész buyer personád), akkor érdemes megtervezned az inbound marketing stratégiádat, és csak ezután belevágni az A/B tesztelésbe.

Az A/B tesztelés folyamata

Habár az A/B tesztek elkészítéséhez és futtatásához minden vállalkozás esetében más és más folyamatra lesz szükséged, az alábbi 6 pont kiindulásképpen segítségedre lehet.

1. Keresd meg a leggyengébb láncszemeket

Alaposan nézd át az eddig begyűjtött adatokat és keresd azokat a pontokat, melyek nagyon rosszul teljesítenek a kampányodban. Mit érdemes tesztelni, ha az alábbi leggyakoribb problémákat tapasztalod?

  • Nincs elég látogatód? Akkor jó eséllyel a hirdetéseddel lesz gond. Első körben teszteld le a célközönséget, a headline-t, a képeket és a hirdetés szövegezését. Csak úgy oldhatod meg a túl kevés látogató problémát, ha “megnyitod a kapukat” és elkezdesz folyamatos, minőségi forgalmat terelni az oldaladra. Ebben egy korábbi cikkünk, a Facebook hirdetések A/B tesztelése is segítségedre lesz.
  • Vannak látogatóid, de nem igénylik elegen az ajánlatodat? Akkor biztosan a landing page-eden van a hiba. Érdemes A/B tesztelni az oldal elrendezését, a szöveg hosszát, a használt képeket és a CTA-kat is (részletesebben a landing page-ek A/B teszteléséről itt olvashatsz).
  • Sok leaded van, de alig vásárolnak? Akkor a leadgondozó e-mail kampányod lesz a ludas. Ez azt jelenti, hogy az emberek érdeklődnek az iránt, amit csinálsz, de valamiért nem vagy annyira meggyőző, hogy vásároljanak is tőled. Ne aggódj, ez már jó jel, hiszen csak rá kell jönnöd mi tartja vissza őket, és már be is indulhatnak a vásárlások. Azt tanácsolom ilyenkor variáld az e-mailek sorrendjét, a tartalmát, a gyakoriságát és a tárgymezőt is.

2. Találd ki mi legyen a konverziós cél

Ez fogja meghatározni, hogy mi legyen a mérvadó az A/B tesztek során. Ha például az e-mailjeidet teszteled, akkor a megnyitási és az átkattintási arányra kell odafigyelned, ha viszont a landing page-edet vizsgálod, akkor kizárólag a konverziók száma lesz releváns.

Az alábbiakban összegyűjtöttem neked, hogy hol mire érdemes optimalizálnod:

  • Hirdetéseknél – Átkattintási arány (CTR), Kattintásonkénti költség (CPC), Konverziós arány (CR), Konverziónkénti költség (CPA)
  • Landing oldalaknál – Konverziós arány és látogatók száma
  • E-mailnél – Megnyitási arány, átkattintási arány

3. Prioritizáld az ötleteidet

Ha megtaláltad pontosan hol “szivárog” el a bevételed nagy része, akkor nincs más hátra, mint befoltozni azt a lyukat. Mivel egyszerre csak egy elemet érdemes változtatni a kisebb A/B tesztek során, ezért először mindenféleképpen azzal kezdd, amelyik szerinted a legnagyobb változást hozza majd.

Lehet, hogy a fő üzenetet kell megváltoztatnod és máris máshogy látják az emberek az ajánlatodat, de az is megeshet, hogy csak a CTA-t kell jobban látható helyre tenned.

4. Készítsd el a variációkat

Ha kitaláltad mivel kezded, akkor készítsd el a B verziót is (gondolom ugyanis az A verzió már fut).

Ehhez használhatsz többféle ingyenes és fizetős szoftvert is, bár ez teljesen attól függ, hogy éppen mit tesztelsz. Landing page tesztelésénél kényelmes megoldás lehet egy erre a célra kialakított szoftvert használni (a legjobbak például a LeadPagesInstapage vagy Unbounce), míg Facebook hirdetések A/B teszteléséhez bőven elég a FB saját hirdetéskezelője is.

5. Indítsd el a tesztet

Élesítsd be a két változatot és oszd el egyenletesen a forgalmat köztük. Innentől kezdve nincs más dolgod, mint várni a teszt végére.

Nehéz meghatározni pontosan mikor is van vége egy tesztnek, de az biztos, hogy legalább pár száz (de a legtöbb esetben pár ezer) látogató szükséges ahhoz, hogy ne legyen félrevezető az eredmény. Az biztos, hogy minél kisebb a különbség a két verzió eredménye között, annál több látogatóra van szükséged ahhoz, hogy egyértelmű győztest találj.

6. Elemezd a végeredményt

Ugyan még nem mondtam, de sajnos nem minden A/B tesztnek van egyértelmű nyertese. Na nem mintha ez gond lenne, hiszen a döntetlenből is lehet tanulni, de azért szerencsés esetben tudsz majd győztest hirdetni az összegyűlt adatokból.

Egy pár ötlet, amit érdemes A/B tesztelned

A cikk végére összegyűjtöttem még 3 tippet, hogy a különböző iparágban működő cégeknek mivel lenne érdemes elkezdeniük az A/B tesztelést.

Egy webshop például növelheti a különleges ajánlattal élő látogatóinak számát (leadgenerálás), a kosárértéket vagy a vásárlást befejezők számát (természetesen ez lesz a legfőbb szempont). Ennek eléréséhez tesztelheted a:

  • Facebook vagy AdWords hirdetésed
  • Landing page-ed
  • Magát a vásárlási folyamatot (hogy minél egyszerűbb és kényelmesebb legyen)

Egy utazási iroda például megcélozhatja azt, hogy növelni szeretné a weboldalon szállást foglalók számát. Ehhez érdemes tesztelniük a:

  • Főoldali promóciós ajánlatokat
  • A weboldalon használt képeket
  • Az utánkövető e-mail kampányok tartalmát és sorrendjét

Egy B2B ügynökség például kitűzheti célnak, hogy több olvasót érjen el, értékesebb leadeket gyűjtsön be, vagy bizonyos szolgáltatásokból növelje a bevételét. Ehhez tesztelniük kell a:

  • Gyártott blogposztokat és videókat
  • A leadgeneráló folyamat egyes lépéseit
  • Az utánkövető kampányok és a remarketing hirdetések összeállítását

Összefoglalás

Amint látod az A/B tesztelésnek nincs egy univerzálisan meghatározott menete. Én személy szerint imádom az A/B teszteket, ezért szinte folyamatosan fut minden általam kezelt kampányban legalább egy ilyen teszt (a saját projekteimben gyakran párhuzamosan több is).

Azért is szeretek mindig tesztelni valamit, mert nem egy olyan A/B tesztet sikerült már készítenem, ami után milliókkal növekedett meg az adott cég árbevétele, úgyhogy neked is csak annyit tanácsolhatok, hogy vágj bele!

Egy-egy teszt után (ha minden jól megy) lecserélheted a kampányod egyik leggyengébb láncszemét, így mindenféleképpen növekednie kell a konverziós arányodnak és a bevételednek is. Persze ilyenkor sem érdemes hátradőlni és ölbe tett kézzel várni, hiszen mindig lesz egy-két olyan pont, amin lehetne még fejleszteni a sikeresebb kampány érdekében.

Következő lépésként azt tanácsolom olvasd el a Facebook hirdetésekről szóló cikkünket is (hogy jobb minőségű látogatókat tudj bevonzani, olcsóbban), és vágj bele a tartalommarketingezésbe is (hogy minél nagyobb arányban tudd őket konvertálni).

Send this to a friend