Content is king. A tartalom a király. A csapból is ez folyik évek óta. Ezért számos cég aktívan rá is feküdt arra, hogy tartalmat gyártson. Mások pedig valósággal elkezdték ontani magukból a tartalmat. A content fontos. Egyre fontosabb, mert ezen keresztül tudjuk eljuttatni a márka üzenetét a potenciális vásárlókhoz. A tartalom segít megszólítani és meggyőzni azokat, akik még bizonytalanok, hogy vegyenek-e. Vagy, hogy tőlünk vegyenek.
A marketing nincs meg tartalom nélkül. Csak míg 10-20-30 évvel ezelőtt a TV reklám, az óriásplakát és hozzá tartozó kreatív reklám dominált, addig mára az online csatornák ereje egyre nagyobb lett. És erre a trendre ült fel a tartalommarketing is. És ezért kezdték el egyre többen beépíteni a saját marketinges folyamataikba.
Ennek ellenére kevesen tették fel azt a kérdést, hogy amit csinálnak az mégis jó-e valójában! Vagy egyáltalán hogy lehet hatékonyan mérni a tartalommarketing erejét…
Míg más csatornáknál komoly elvárás volt, hogy mérhető legyen a marketingre fordított összeg, addig a tartalomnál ez inkább a háttérbe szorult.
Ebben cikkben egy olyan egyszerű modellt mutatok be, ami segít mérhetővé tenni a content marketinget B2B és akár B2C esetben.
Ha inkább saját magad csinálnád céged marketingjét, akkor először ezzel az oktatóanyaggal kezdd!
A hatékony mérés alapjai
Mielőtt elmerülünk a számokban, első lépésként a tartalommarketing célját érdemes meghatározni. Ehhez sokat segíthet, ha tudjuk hogy milyen marketing csatornák léteznek és azok közül milyen kombinációt tervezünk használni.
Főleg annak függvényében, hogy a céges célok (brandépítés, edukáció, látogatószám növelése vagy értékesítés) és budget (alacsony-közepes-magas) függvényében milyen lehetőségeink vannak.
Amíg ezzel nem vagyunk tisztában addig nem érdemes továbbmenni. Cél és budget nélkül ugyanis csak random bolyongásba fogunk futni, amikor a tartalomról van szó. Ha a fentieket tisztáztunk házon belül, akkor jöhet a következő lépés, ami nem más mint a mérési módszer és keretrendszer meghatározása.
Mérési módszerek
A tartalommarketinget az alábbi fő módokon tudjuk mérni:
- Költség alapon
- Bevétel alapon
- Alternatíva költség alapon
Költség alapú mérés
Itt a tartalom előállításához és disztribúciójához kapcsolódó összes költséget fel kell sorolnunk. Beletartozik a szövegíró, a grafikus és a fejlesztő órabére. A felhasznált eszközök, szoftverek ára. A folyamatba bevont szakértők, vezetők díja, amit a tartalommal kellett foglalkozniuk, vagy épp meetingen kellett ülni miatta.
Bevétel alapú mérés
A legtöbb cégvezető ezt szereti a legjobban. Mennyi plusz pénzt hozott a content? Akkor annyit is ért. Itt konverziós számokat, attribúciós modelleket kell használni és azokkal számolni.
Alternatíva költség alapú mérés
Ennél a módszernél arra próbálunk rájönni, hogy mekkora költéssel lehetett volna elérni ugyanazt az eredményt, amit valójában elértünk? Mi van ha nem AdWords-ön keresztül hozzuk be a látogatókat, hanem SEO-ra építünk?
Ez utóbbiról írtam a mennyit ér a tartalommarketing? című cikkemben a The Pitch-en, ahol azt mutattam be, hogy évente közel 20 millió forintot spórolok azzal, hogy nem AdWords-re költök, hanem SEO fronton hozom be a látogatókat az oldalra.
Mérés – lépésről lépésre
Ha a klasszikus értékesítés tölcsér (sales funnel) alapján szétszedjük a különböző szinteket, akkor a weboldal látogatójának útját 4 részre bontjuk:
- Első látogató
- Visszatérő látogató
- Lead
- Vásárló
A 3 funnel stage a következő:
- TOFU: Top of The Funnel
- MOFU: Middle of the Funnel
- BOFU: Bottom of the Funnel
Ezekhez pedig eltérő célok tartoznak. A TOFU esetében főként a márkaérték növelése, MOFU esetében az elkötelezettség növelése, BOFU esetében pedig a direkt konverzió lesz a cél.
Ez azért különösen fontos, mert az összes szinthez különböző mérőszámokat lehet meghatározni. Az értékesítés, bevétel alapú mérés viszont jellemzően csak az utolsó szintet, a BOFU-t és a konverziót figyeli. Vagyis figyelmen kívül hagyja a felső két szinten történő mikrokonverziókat, amik nem vezetnek direkt vásárláshoz ugyan, de pozitívan befolyásolják a márkáról kialakult képet. És idővel akár segíthetik a vásárlási döntést.
Ezért érdemes a TOFU, MOFU és BOFU szintre is külön mérőszámokat meghatározni.
TOFU mérőszámok
- első látogatók számának növekedése
- keresési megjelenések
- közösségi megosztások
- online véleményindex
- branded kifejezések és keresések
MOFU mérőszámok
- oldalon töltött idő
- visszafordulási arány
- átlagos oldalmegtekintés
- mikrokonverziók (letölthető anyagok)
- form kitöltések
BOFU mérőszámok
- konverziók száma
- konverziós százalék
- átlagos kosárérték
- árbevétel
- attribúciós modellek értékei
Ezeken felül persze számtalan egyéb mutatót lehet használni. Vagy ezek közül csak néhányat. A cél nem az, hogy minél több mérőszámot haszáljunk, hanem hogy amit kiválasztunk azt stabilan és tudatosan mérjük. Ezek alapján pedig módosítsunk a tartalommarketing irányán vagy eszközein, ha szükség van rá.
A tartalom a király – az elmúlt években még a csapból is ez folyt. Ezzel pedig emelkedő pályára állt a tartalommarketing és egyre többen kezdtek el contentet gyártani. De vajon megérte nekik? Mennyit is ért valójában az elkészült tartalom?
Ezekre a kérdésekre szerintem kevesen tudják a pontos választ. De pont ezt segít megválaszolni a fenti modell.
Ha pedig igazán komolyan veszed a marketinget, akkor Neked is szükséged lehet külsős, profi szakértőkre. Mi megválaszoljuk a kérdéseidet, segítünk a kampányok tervezésében, részt veszünk a stratégia megalkotásában és úgy általánosságban irányítjuk az online marketing folyamataitok kiépítését. A részletekért kattints ide.
AJÁNLOTT CIKK: „Tartalommarketing kisokos – így kezdd a tartalomgyártást!”
Ha még többet szeretnél tudni a tartalommarketingről, akkor biztosan érdekel ez a 25 tartalommarketing tipp, amit minden online marketingesnek ismernie kell!
Ezt a vendégcikket Papp Gábor, a ThePitch alapítója írta. Ha még többet szeretnél megtudni az online marketingről, akkor látogass el a ThePitch.hu-ra, ahol főként a keresőoptimalizálásról és a growth marketingről olvashatsz brutálisan jó cikkeket.