Hogyan tovább, ha kinőtted a katás egyéni vállalkozásodat?

Sok katás egyéni vállalkozó gondolkodik, milyen lehetőségei vannak, ha kinőtte a katás egyéni vállalkozását, akár azért, mert elérte a 12 millió forintos bevételi értékhatárt vagy azért, mert egy partnernek számláz több mint 3 millió forintot és a partner nem akar vele tovább katásként dolgozni.

A vállalkozási forma és az adózás kiválasztása a várható bevételek és költségek ismeretében történjen.

Lehet, hogy katásként nem igazán foglalkoztál a költségekkel, pedig azokat is ki kellett fizetni, de ha más adózási módra térsz át, akkor bizony előtérbe kerül a költségek tervezése.

Ha megvannak a számaid, akkor fordulj tanácsadóhoz, mert így sokkal jobban tud neked segíteni.

Milyen választási lehetőségeid vannak?

Vállalkozásod lehet:

  • egyéni vállalkozás
  • társas vállalkozás (bt, kft).

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a vállalkozási forma kiválasztásánál?

  • egyszemélyes vagy többszemélyes vállalkozást szeretnél, 
  • mekkora a felelősségvállalás mértéke az egyes vállalkozási formáknál, 
  • mekkora összegbe kerül a vállalkozás elindítása és a megszüntetése, 
  • lehet-e szüneteltetni 
  • és fontos lehet, hogy bizonyos adózási formát csak meghatározott vállalkozási formák választhatnak, mint például a kata adózásnál is így van.

Az egyéni vállalkozás előnyei

  • indítása ingyenes és gyors
  • nem kell hozzá ügyvéd
  • nem minden esetben kötelező a vállalkozói bankszámla (például alanyi mentes egyéni vállalkozóként nem kötelező)
  • ha bármilyen adatod változik, ezt ingyenes és gyorsan el tudod intézni, nem kell hozzá ügyvéd
  • lehet szüneteltetni
  • nincs előírt tőkebefizetési kötelezettség, mint például a kft-nél
  • megszüntetése ingyenes és gyors

Az egyéni vállalkozás hátrányai

  • korlátlan a felelősséged, azaz a magán vagyonoddal felelsz a fizetési kötelezettségeidért
  • főállású egyéni vállalkozóként legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetni az adót, bizonyos esetekben emelt alap után, mint például a szociális hozzájárulási adónál
  • kötelező minden évben megfizetni az osztalékadót, ha a tételes költségelszámolást választod

A társas vállalkozás előnyei

  • korlátolt a felelősség meghatározott esetekben: ha például egy kft-t alapítasz és megfizetted a törvény által előírt 3 millió forintot és a saját tőke összege nem csökken a törvényi minimum alá, akkor elsősorban a cég vagyonával felelsz a működésért. Ha egy betéti társaságot alapítasz, akkor csak a kültagnak lehet korlátolt felelőssége, a beltag korlátlanul felelős.
  • előny lehet pályázaton való induláskor, mert itt „nem szeretik” az egyéni vállalkozókat
  • él még a köztudatban az, hogy ha kft-d van, akkor te már egy „komoly” vállalkozó vagy, pedig, ha belegondolsz, egyéni vállalkozóként a saját vagyonodat kockáztatod, tehát nyilván komolyan gondolod a vállalkozást.

A társas vállalkozás hátrányai

  • indításához ügyvéd kell, ez pénzbe kerül
  • nem lehet szüneteltetni
  • adatváltozáskor is ügyvédre van szükséged
  • kötelező a vállalkozói bankszámla, még ha alanyi mentes vagy, akkor is
  • meghatározott tőkebefizetési előírás van például a kft-nél, a 3 millió forint (betéti társaság pár tízezer forinttal is indítható)
  • ha bt-t csinálsz, akkor legalább két tag kell hozzá, egy beltag és egy kültag
  • megszüntetéséhez ügyvéd kell és hosszabb ideig is eltarthat

Egyéni cég

Egyéni céget egyéni vállalkozó alapíthat. Cégbejegyzéssel jön létre, ügyvéd szükséges hozzá. Lehet korlátlan (e.c.) vagy korlátolt felelősségű (kfc) az egyéni cég. A korlátlan felelősségű tulajdonos nem lehet máshol egyéni vállalkozó vagy bt beltag, mert korlátlan felelősséget csak egy helyen lehet vállalni.

Egyéni vállalkozásból Kft

Lehetőség van már arra is, hogy egy egyéni vállalkozó egy lépésben azonnal kft-vé alakuljon. Csak egyszemélyes kft-t lehet csinálni. De később lehet több tagot is bevenni a cégbe. Aki egyéni céget alapít, öt évig nem lehet más gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja és nem hozhat létre egyéni vállalkozást.

Bt – Betéti társaság

Legjellemzőbb tulajdonságai:

  • ügyvéd kell hozzá
  • nincs illetékfizetési kötelezettség
  • alapításához legalább 2 fő, egy beltag és egy kültag szükséges
  • a cégbíróságon kell bejegyeztetni, csak ügyvéd tudja megcsinálni
  • több napig is eltarthat a cég bejegyzése
  • minimális a tőkebefizetési kötelezettség, akár 10.000 forinttal is elindítható, bár ez nem ajánlott, hiszen egy cégnek vannak indulási költségei, amiket fedeznie kell, amíg nem jön bevétel
  • a beltag korlátlanul felelős a saját vagyonával
  • a kültag lehet csendestárs, azaz csak a betett vagyoni betét erejéig lesz felelős
  • a kültag is lehet ügyvezető
  • az adatváltozások bejelentéséhez ügyvéd kell
  • választhatja a kata adózási módot, ha kizárólag magánszemélyek a tulajdonosai
  • kötelező a vállalkozói bankszámla, még akkor is, ha alanyi mentes az áfában
  • nem lehet szüneteltetni, mint az egyéni vállalkozást 
  • megszüntetéséhez ügyvéd kell
  • aki egyéni vállalkozó, nem lehet bt beltag, mert korlátlan felelősséget csak egy helyen lehet vállalni, de lehet kültag, akárhány bt-ben
  • a beltag lehet egy kft is, és így a korlátlan felelősség átszáll egy korlátolt felelősségű vállalkozásra, az ilyen bt nem választhatja a kata adózást.  

Kft – korlátolt felelősségű társaság

A kft lényege, hogy a felelősség korlátozott, azaz a vállalkozó nem a magánvagyonával felel a vállalkozási tevékenységéért, de ennek vannak feltételei.

Legjellemzőbb tulajdonságai:

  • egy vagy több fő alapíthatja
  • korlátolt a felelősség 
  • indításához és megszüntetéséhez ügyvéd kell, kivéve az egyszerűsített végelszámolás esetét
  • cégbíróságon kell bejegyeztetni 
  • a tőkeelőírási kötelezettség 3 millió forint, nem kötelező ezt csak pénzben „megfizetni”, lehet apport is
  • amíg nincs meg a 3 millió forintos törzstőke, nem korlátozott a felelősség
  • ezt a 3 millió forintot azonnal el lehet költeni a vállalkozás érdekében felmerülő költségekre, tehát nem kell ott tartani a bankszámlán
  • kötelező a vállalkozói bankszámla, még ha alanyi mentes is
  • nem lehet szüneteltetni
  • lehet mellette egyéni vállalkozó, lehet bt-je, több kft-je
  • nem lehet katás
  • lehet társasági adós vagy kiva adózású
  • folyamatosan meg kell felelni a tőkeelőírási kötelezettségnek – a saját tőke nem lehet kisebb, mint 3 millió forint, mert akkor vagy pótbefizetés szükséges, vagy át kell alakulni bt-vé.

Adózás

Egyéni vállalkozó a következő adózási módokból választhat.

Lehet:

  • katás 
  • átalányadós
  • tételes költségelszámolású (vállalkozói szja szerint adózó).

Társas vállalkozó lehet:

  • társasági adós
  • kivás
  • és a bt lehet katás.

Ha már nem jó neked a kata, akkor egyéni vállalkozóként választhatod az átalányadót és a tételes költségelszámolású adózást (vállalkozói szja).

Átalányadó

Az átalányadó lényege, hogy nem a valós költségszámlák alapján történik a költségelszámolás, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. Bármilyen tevékenységre választható.

Kinek jó az átalányadó?

Az átalányadó annak jó, akinek kevés költsége van, esetleg kilépett a katából (önszántából), vagy olyan tevékenységet végez, ahol számít a bevételi értékhatár és az elszámolható költséghányad, mint például a kiskereskedelmi tevékenységet végzőknek.

Ki választhatja az átalányadót?

Az átalányadót egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő választhatja.

Minden tevékenységre választható, de a bevételi korlátra figyelni kell.

Milyen feltételei vannak az átalányadó választásának?

  • előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét. 2022-ben ez 12*200.000*10=24.000.000 forint.
  • várhatóan a tárgyévben sem fogja meghaladni a bevétel összege az éves minimálbér tízszeresét,
  • ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, és az előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét. A 2022-es minimálbérrel számolva ez 12*200.000*50=120.000.000 forint.
  • aki egyéni vállalkozóként is ÉS mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást,
  • év közben kezdő vállalkozó is választhatja, de ebben az esetben figyelni kell a bevételi értékhatárra, amit napra kell számolni, azaz arányosítani kell a bevételi értékhatárt,
  • Adóévenként az adóév egészére lehet választani. Nyilatkozni kell róla, ami visszavonásig érvényes. 

Elismert költséghányadok az átalányadóban

Az igazolás nélkül elszámolható költséghányadok a következőek:

  • 40%
  • 80%
  • 90%.

40%-os költséghányad

Ez az alapeset. Ha nem férsz bele a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor a 40%-os költséghányad vonatkozik rád.

80%-os költséghányad

A törvény által meghatározott tevékenységekre alkalmazható és az adóév egészében kizárólag az alábbi tevékenységet folytatja:

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  • halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
  • feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
  • építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  • a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  • fényképészet (TESZOR 74.20);
  • textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
  • ÉS kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó. Ez azt jelenti, hogy ha nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, hanem mellette van másik végzett tevékenység is, akkor 80%-os költséghányadot lehet csak alkalmazni.

90%-os költséghányad

Az alkalmazhatja a 90%-os költséghányadot, aki

  • aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt (azaz más tevékenységből nem lehet bevétele)
  • mezőgazdasági őstermelő.

Az átalányadó alapja

Bevétel (ami befolyt) mínusz költséghányad (mértéke a végzett tevékenységtől függ) = JÖVEDELEM.

Azaz, ha a havi bevételünk 1.000.000 forint és 40%-os költséghányad alkalmazására vagyunk jogosultak, akkor a költséghányad összege 400.000 forint és a jövedelem 1.000.000 – 400.000 = 600.000 forint. Ez a kiindulási adóalap.

Fizetendő adók és járulékok

A jövedelem (adóalap) után fizetni kell

  • 15% személyi jövedelemadót
  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot
  • 13% szociális hozzájárulási adót. 

Nyereségadó és osztalékadó fizetési kötelezettség nincs. 

Adómentes rész – mentesített adóalap

Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. 2022-es minimálbérrel számolva ez 12*200.000/2=1.200.000 forint.

Azaz, ha az éves bevételünk 20.000.000 forint és 40%-os költséghányadot alkalmazunk, akkor az adóalap így néz ki.

Bevétel: 20.000.000 forint

Költséghányad 40%: 8.000.000 forint

Jövedelem (adóalap): 12.000.000 forint

Mentesített adóalap: 1.200.000 forint

Módosított adóalap: 10.800.000 forint.

Ez után kell megfizetni az adót és a járulékot.

Minimum társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó főállásban

Figyelni kell arra, hogy főállásban a minimálbér vagy garantált bérminimum után akkor is meg kell fizetni a minimum tbjárulékot és a szochot, ha van mentesített adóalap. Tehát nincs olyan főállásban, hogy nem fizetünk semmit, a minimumot meg kell fizetni.

Adókedvezmények

Átalányadózó egyéni vállalkozóként a következő kedvezmények érvényesíthetőek (ebben a sorrendben).

  • a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye,
  • a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
  • a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott betegségek esetén járószemélyi kedvezmény,
  • az első házasok kedvezménye, és
  • a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény.

Tételes költségelszámolás

A tételes költségelszámolás lényege, hogy a vállalkozás érdekében felmerülő költségeket levonjunk a bevételből és ezután fizetjük meg az adót. Itt gyűjteni kell a számlákat és törvényben meghatározott szabályok szerint számolhatjuk el.

Az adó mértéke

A vállalkozói adóalap után az adó mértéke 9 %.

Osztalékadó

Az adózás utáni vállalkozói jövedelem után még fizetni kell 15%-os személyi jövedelemadót és 13%-os szociális hozzájárulási adót.

A szociális hozzájárulási adónak van maximális mértéke, a minimálbér 24-szerese, azaz maximum ezután az összeg után kell megfizetni a 13%-os szociális hozzájárulási adót. Ezt az alapot még lehet csökkenteni, pl a bruttó munkabér vagy vállalkozói kivét összegével, vagy bérleti díjként kapott bevétel összegével.

Egyéni vállalkozónak kötelező megfizetni minden évben az osztalékadót.

Fizetendő adó és járulék főállásban

  • 15% személyi jövedelemadó,
  • 18,5% tbjárulék,
  • 13% szociális hozzájárulási adó (125%-os alap – minimálbér vagy garantált bérminimum – után).

Egy egyéni vállalkozó dönthet úgy, hogy nem ad magának vállalkozói kivétet, de a tbjárulékot és a szochót akkor is kötelező megfizetni. Ebben az esetben csak a megfizetett szociális hozzájárulási adó lesz elszámolható költség.

Társasági adó

A társasági adó hasonló a tételes egyéni vállalkozó adózásához, ugyanúgy a bevétel mínusz költség után kell megfizetni a nyereségadót, ami itt is 9% és társasági adónak nevezzük.

Itt viszont nem kötelező leadózni a nyereséget, azaz megfizetni az osztalékadót, dönthet úgy a társaság, hogy egy később időpontban veszi ki a nyereséget.

Amennyiben úgy dönt, hogy osztalékot vesz fel, ennek mértéke ugyanaz, mint a tételes költségelszámolású egyéni vállalkozónál, azaz 15% személyi jövedelemadót és 13%-os szociális hozzájárulási adót kell fizetni, figyelembe véve a szociális hozzájárulási adó maximális mértékét.

Itt is meg kell fizetni legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum után az adót és a járulékokat főállásban, viszont lehet választani, hogy munkaviszonyban vagy társas vállalkozói jogviszonyban történjen a közreműködés. Társas vállalkozói jogviszonyban emelt alap után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót (112,5%).

Társas vállalkozónál is fennáll az a lehetőség, hogy nem ad magánk vállalkozói kivétet, de ebben az esetben a tbjárulékot és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie.

Munkaviszonyban nincs ilyen lehetőség, ott kötelező munkabért fizetni a Munka Törvénykönyve szerint.

Kiva adózás

A kiva lényege, hogy a munkabér, vállalkozói kivét után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót és nincs nyereségadó, viszont van a kiva.

Kinek jó a kiva?

Akinek sok alkalmazottja van, jellemzően bankszámlán keresztül történnek a cég pénzügyei, nem akar osztalékot kivenni és vannak beruházásai.

A kiva alapja

A személyi jellegű ráfordítások (például munkabér) után 10% kivát kell fizetni. Ezt az alapot módosíthatja – növelheti vagy csökkentheti – ha van beruházásunk, változik a pénztáregyenlegünk vagy osztalékot akarunk kivenni.

Itt sem kötelező osztalékot kivenni, viszont, ha mégis ezt tesszük, akkor az osztalék után is meg kell fizetni a 10%-os kivát. Csak olyan osztalék után kell kivát fizetni, ami már a kivás időszak alatt keletkezett.

Mennyibe kerül egy alkalmazott?

2022-ben a minimálbér 200.000 forint, a garantált bérminimum 260.000 forint.

Amennyiben részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, akkor arányosan kell számítani a minimálbért vagy a garantált bérminimumot, de van egy minimum, ami után kötelező megfizetni a tbjárulékot és a szociális hozzájárulási adót. Ez a minimum a minimálbér 30%-a.

A táblázatból látjuk, hogy ha valakit 8 órában garantált bérminimumon alkalmazunk, akkor ez a vállalkozásnak 293.800 forintba kerül, amiből 172.900 forintot kap meg nettó bérként a munkavállaló.

Példák adózásra

Nézzük meg egy példán, hogy melyik adózással járna jobban egy olyan vállalkozás, akinek kevés költsége van.

Feltételek:

Bevétel 20 millió forint.

Vállalkozói kivétként (munkabérként) a garantált bérminimumot fizeti magának és kiveszi a nyereséget osztalékként.

Főállású vállalkozó.

Szja kedvezményt nem érvényesít.

Iparűzési adó max 1%.

Kata adózás alatt

Átalányadózás alatt

Tételes költségelszámolás alatt

Társasági adó alatt

Kiva alatt

Azt látjuk, hogy 20 millió forintos bevételnél és kevés költségnél még mindig a kata adózás alatt járnál jobban. Persze ahogy magasabb ez a bevétel, annál rosszabb lesz a kata.

Természetesen nem mindegy, hogy milyen tevékenységet végzel, mert esetleg átalányadónál egy magasabb költséghányadnál lehet, hogy jobban járnál. Viszont a 40% és 80%-os költséghányadnál a bevételi korlát 24 millió forint, amit ha meghaladsz, kiesel az átalányadóból. Ha esetleg webshopod van, ott magasabb a bevételi határ és 90%-os az elszámolt költséghányad.

Tovább módosítja az eredményt,  ha esetleg kedvezményre vagy jogosult.

Konzerv megoldás nincs, mindig ki kell számolni az adott vállalkozás várható bevételi és költségszámai alapján, hogy melyik lehet a legjobb megoldás. Ebben segítenek Neked az Adókalkulátoraink.

Ahogy látod, ez a terület nem egyszerű és egy cikkben sem lehet teljeskörűen leírni mindent, és ezért készítettük el az online vállalkozói képzésünket, ahol sokkal több vállalkozással kapcsolatos információt kapsz meg egy helyen.

Ha esetleg mégis maradnál egyéni vállalkozó, akkor biztosan találsz hasznos információt az Egyéni vállalkozók könyve című új online termékünkben, ami nem csak az adózásról szól.

Sikeres vállalkozást kívánok!

Szilágyi Anita

Tartalomjegyzék

Szilágyi Anita

Szilágyi Anita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

[class^="wpforms-"]
[class^="wpforms-"]